Azonban a padláson kiépített szellőztető rendszer komoly problémákhoz vezethet. Először az elvvel, aztán gyakorlati példával és számokkal foglalkozunk.
Cikkünkben végig egy, a „termikus burkon” kívül lévő, szigeteletlen padlást feltételezünk, és téli körülményeket vizsgálunk.
A hővisszanyerő szellőztető rendszer működési elve szerint a ház „vizes” helyiségei (pl. fürdőszoba, konyha, WC) felől elszívott meleg levegő jut a szellőztető gépbe, ahol a hő jelentős (80-90% körüli) részét hőcserélőn keresztül átadja a külvilág felől érkező friss levegő számára.
Logikus, hogy a lehető legjobb hatásfok elérése érdekében érdemes a központi egységet fűtött térben elhelyezni (pl. gépészeti helyiségben vagy fűtött garázsban). Ebben az esetben a gépben nincs további hőveszteség a környezet felé.
Szintén logikus, hogy a (jellemzően) mennyezeti pontokból elszívott meleg levegőt is a fűtött térben kell a szellőztető gépig vezetni, így itt sincs hőveszteség, a géphez az a hő érkezik, ami a lakás helyiségeiből elszívásra került. Tehát a meleg teljes egészében rendelkezésre áll, hogy a hideg friss levegőt felmelegítse a hőcserélőn keresztül.
De mi történik, ha a szellőztető gép a hideg padláson kerül elhelyezésre?
Jobb esetben a szellőztető gép kap egy kiegészítő szigetelést (akár 10-15 cm-es táblás szigetelőanyagból), vagy akár egy olyan „kuckó” kerül számára kiépítésre, amely a ház felől még hőt is kap. Minél inkább sikerül a ház belső hőmérsékletének megfelelő környezetet garantálni a szellőztető gépnek, annál kevésbé veszítünk az összesített hatásfokból. De ha nem kap (megfelelő) kiegészítő szigetelést a légtechnikai gép, akkor hiába jut oda a lakásból elszívott meleg levegő, annak jelentős része a padlást fűti és nem az érkező friss levegőt. Legrosszabb esetben nem csak a hővisszanyerés hatásfoka lesz értékelhetetlen, hanem a gépben keletkező víz is elfagyhat, tönkre téve a hőcserélőt, ventilátorokat, illetve a kondenzvíz elvezetés is meghiúsulhat annak megfagyása esetén.
És mi történik, ha a légtechnikai csővezetékek (is) a fűtetlen padlásra kerülnek?
Ebben az esetben a ház „vizes” helyiségeiből elszívott meleg levegő a padláson kezd el hűlni, mielőtt a szellőztető géphez érne. Ez nem csak a romló hatásfok miatt probléma (hiszen kevésbé meleg levegő kevésbé tudja felmelegíteni a kintről érkező hideg levegőt), hanem páralecsapódás miatt is. A meleg, párás, elszívott levegő a hideg térben vezetett csőben lehűl, nedvességtartalmának egy része kondenzálódik, és ez akár vissza is folyhat az elszívó pontokhoz.
További probléma, hogy a csak részlegesen felmelegedett friss levegő a befúvási pontok (szobák, nappali) felé tartva szintén tovább hűl. A végeredmény olyan, mintha nem is hővisszanyerő módon szellőztetnénk. Itt is lehet páralecsapódási probléma, mert olyan hideg levegőt fúj be a rendszer, hogy a befúvási pontok körül megjelenhet a pára és ezzel együtt a penészedés. További probléma, hogy télen nem igazán állítható le a rendszer, mert a csövekben nagyon gyorsan lehűl a levegő, azonnali párakicsapódást, szelepekhez visszafolyást okozva.
Rosszul kialakított légtechnikai rendszer padláson szerelve - példa
A födém hőszigetelése 30 cm kőzetgyapottal történt, a gerendák között és alatt, erre OSB lapokat fektettek. Így egy hőburkon kívüli, hideg padlás jött létre. A padláson került elhelyezésre a szellőztető gép, amely szigetelt csövekkel ("sonoflex hangszigetelt cső") csatlakozik az osztódobozokhoz. Az osztódobozokat, flexibilis csöveket mind az OSB -re fektették. Erre 10 cm-es kőzetgyapot szigetelést tettek, ami teljesen elégtelennek bizonyult.
A tapasztalat az, hogy szinte semmit nem ér a 10 cm, flexibilis csőre tekert kőzetgyapot, ha már eleve egy "jéghideg" OSB-n fekszik a cső, és hideg padláson vagyunk.
Mért értékek - példa 1 (rossz kivitelezés):
Kinti hőmérséklet +2°C
Ház helyiségeiből elszívott meleg levegő hőmérséklete: 22°C
Szellőztető géphez érkező elszívott levegő: 17°C (az elszívott meleg levegő 5°C-ot hűlt a padláson pár másodperc alatt!)
A szellőztető gép hőcserélője a kinti +2°C-ot kb. 14°C-ra tudja felmelegíteni az érkező elszívott 17°C segítségével (sajnos a szellőztető gép is folyamatosan hűl, itt is "értékes" energia veszik el).
A helyiségekbe befújt levegő a légszelepeknél: 12°C (a padláson ismét hűlt a levegő, tehát 14°C helyett már csak 12°C került befúvásra).
Ezek az értékek azt mutatják, hogy teljesen elégtelen a hővisszanyerés hatásfoka, összesítve talán az 50%-ot éri el. A befúvási pontoknál párásodás, vizesedés tapasztalható. A 22°C-os elszívott levegőt 12°C-os friss befújt levegővel pótolta a rendszer, holott a gép hőcserélője 90% körüli hatásfokot tud.
Körültekintően kialakított szellőztető rendszer padláson szerelve - példa
Amennyiben padlásra került a hővisszanyerős szellőztető rendszer, arra kell figyelni, hogy a flexibilis csövek lehetőleg közvetlenül a meleg födémre kerüljenek, és föléjük kerüljön a hőszigetelés. A szellőztető gép pedig meleg burkot kapjon. Egy szép megvalósításról külön bejegyzést is írtunk. Néhány kép ilyen helyzetről:
Az első képen látszik, hogy a monolit födémen közvetlenül futnak a csövek (erre majd rájön felülről a födémszigetelés), a második képen pedig, hogy a szellőztető gép a meleg födémen "ül", és az egész gépészeti rész egy hőszigetelt házat kapott. Még két kép jó kivitelezésről:
Mért értékek - példa 2 (megfelelő kivitelezés):
Kinti hőmérséklet +2°C
Ház helyiségeiből elszívott meleg levegő hőmérséklete: 22°C
Szellőztető géphez érkező elszívott levegő: 19,5°C (a szellőztető gépnek épített "kuckóban" azért nem éri el a hőmérséklet a "benti" hőmérsékletet, itt lehet némi veszteség)
A szellőztető gép hőcserélője a kinti +2°C-ot 18,5°C-ra tudja felmelegíteni.
A helyiségekbe befújt levegő a légszelepeknél: 20,5°C (mivel a flexi csövek a meleg födémen hőszigetelés alatt VAGY a meleg födémben futnak, ezért tovább melegszik amíg a befúvási ponthoz ér).
Ezek az értékek azt mutatják, hogy jól kiépített rendszer esetén a helyiségekből elszívott elhasznált levegő, valamint az oda befújt friss levegő hőmérséklete szinte megegyezik, alig lesz érezhető a szellőztetés hűtő hatása. Tehát, még egy - részben - padlásra került rendszert is közel tökéletesen ki lehet építeni, és még jobb lesz a helyzet, ha a rendszer minden eleme teljesen fűtött térben van.
