A weboldalon sütiket (cookie) használunk annak érdekében, hogy javítsuk a felhasználói élményt és jobb szolgáltatást nyújtsunk. 

Padláson kiépített hővisszanyerős szellőztető rendszer veszélyei

Padláson kiépített hővisszanyerős szellőztető rendszer veszélyei
Akár újonnan épülő házban, akár felújítás esetén fontos kérdés, hogy hol fér el a központi hővisszanyerős szellőztető rendszer. Bizonyos esetekben (helyhiány, vagy túl „szigorú” statikus miatt, esetleg későn felmerülő igény végett, stb.) a légtechnikai rendszer részben vagy egészében a padláson kerül kiépítésre.

Azonban a padláson kiépített szellőztető rendszer komoly problémákhoz vezethet. Először az elvvel, aztán gyakorlati példával és számokkal foglalkozunk.

Cikkünkben végig egy, a „termikus burkon” kívül lévő, szigeteletlen padlást feltételezünk, és téli körülményeket vizsgálunk. 

A hővisszanyerő szellőztető rendszer működési elve szerint a ház „vizes” helyiségei (pl. fürdőszoba, konyha, WC) felől elszívott meleg levegő jut a szellőztető gépbe, ahol a hő jelentős (80-90% körüli) részét hőcserélőn keresztül átadja a külvilág felől érkező friss levegő számára.
Logikus, hogy a lehető legjobb hatásfok elérése érdekében érdemes a központi egységet fűtött térben elhelyezni (pl. gépészeti helyiségben vagy fűtött garázsban). Ebben az esetben a gépben nincs további hőveszteség a környezet felé.
Szintén logikus, hogy a (jellemzően) mennyezeti pontokból elszívott meleg levegőt is a fűtött térben kell a szellőztető gépig vezetni, így itt sincs hőveszteség, a géphez az a hő érkezik, ami a lakás helyiségeiből elszívásra került. Tehát a meleg teljes egészében rendelkezésre áll, hogy a hideg friss levegőt felmelegítse a hőcserélőn keresztül.

De mi történik, ha a szellőztető gép a hideg padláson kerül elhelyezésre?
Jobb esetben a szellőztető gép kap egy kiegészítő szigetelést (akár 10-15 cm-es táblás szigetelőanyagból), vagy akár egy olyan „kuckó” kerül számára kiépítésre, amely a ház felől még hőt is kap. Minél inkább sikerül a ház belső hőmérsékletének megfelelő környezetet garantálni a szellőztető gépnek, annál kevésbé veszítünk az összesített hatásfokból. De ha nem kap (megfelelő) kiegészítő szigetelést a légtechnikai gép, akkor hiába jut oda a lakásból elszívott meleg levegő, annak jelentős része a padlást fűti és nem az érkező friss levegőt. Legrosszabb esetben nem csak a hővisszanyerés hatásfoka lesz értékelhetetlen, hanem a gépben keletkező víz is elfagyhat, tönkre téve a hőcserélőt, ventilátorokat, illetve a kondenzvíz elvezetés is meghiúsulhat annak megfagyása esetén.

És mi történik, ha a légtechnikai csővezetékek (is) a fűtetlen padlásra kerülnek?
Ebben az esetben a ház „vizes” helyiségeiből elszívott meleg levegő a padláson kezd el hűlni, mielőtt a szellőztető géphez érne. Ez nem csak a romló hatásfok miatt probléma (hiszen kevésbé meleg levegő kevésbé tudja felmelegíteni a kintről érkező hideg levegőt), hanem páralecsapódás miatt is. A meleg, párás, elszívott levegő a hideg térben vezetett csőben lehűl, nedvességtartalmának egy része kondenzálódik, és ez akár vissza is folyhat az elszívó pontokhoz.
További probléma, hogy a csak részlegesen felmelegedett friss levegő a befúvási pontok (szobák, nappali) felé tartva szintén tovább hűl. A végeredmény olyan, mintha nem is hővisszanyerő módon szellőztetnénk. Itt is lehet páralecsapódási probléma, mert olyan hideg levegőt fúj be a rendszer, hogy a befúvási pontok körül megjelenhet a pára és ezzel együtt a penészedés. További probléma, hogy télen nem igazán állítható le a rendszer, mert a csövekben nagyon gyorsan lehűl a levegő, azonnali párakicsapódást, szelepekhez visszafolyást okozva. 

Rosszul kialakított légtechnikai rendszer padláson szerelve - példa

A födém hőszigetelése 30 cm kőzetgyapottal történt, a gerendák között és alatt, erre OSB lapokat fektettek. Így egy hőburkon kívüli, hideg padlás jött létre. A padláson került elhelyezésre a szellőztető gép, amely szigetelt csövekkel ("sonoflex hangszigetelt cső") csatlakozik az osztódobozokhoz. Az osztódobozokat, flexibilis csöveket mind az OSB -re fektették. Erre 10 cm-es kőzetgyapot szigetelést tettek, ami teljesen elégtelennek bizonyult. 

  

A tapasztalat az, hogy szinte semmit nem ér a 10 cm, flexibilis csőre tekert kőzetgyapot, ha már eleve egy "jéghideg" OSB-n fekszik a cső, és hideg padláson vagyunk. 
Mért értékek - példa 1 (rossz kivitelezés):
Kinti hőmérséklet +2°C 
Ház helyiségeiből elszívott meleg levegő hőmérséklete: 22°C
Szellőztető géphez érkező elszívott levegő: 17°C (az elszívott meleg levegő 5°C-ot hűlt a padláson pár másodperc alatt!)
A szellőztető gép hőcserélője a kinti +2°C-ot kb. 14°C-ra tudja felmelegíteni az érkező elszívott 17°C segítségével (sajnos a szellőztető gép is folyamatosan hűl, itt is "értékes" energia veszik el).
A helyiségekbe befújt levegő a légszelepeknél: 12°C (a padláson ismét hűlt a levegő, tehát 14°C helyett már csak 12°C került befúvásra).
Ezek az értékek azt mutatják, hogy teljesen elégtelen a hővisszanyerés hatásfoka, összesítve talán az 50%-ot éri el. A befúvási pontoknál párásodás, vizesedés tapasztalható.  A 22°C-os elszívott levegőt 12°C-os friss befújt levegővel pótolta a rendszer, holott a gép hőcserélője 90% körüli hatásfokot tud.

 

 

 

 

Körültekintően kialakított szellőztető rendszer padláson szerelve - példa

Amennyiben padlásra került a hővisszanyerős szellőztető rendszer, arra kell figyelni, hogy a flexibilis csövek lehetőleg közvetlenül a meleg födémre kerüljenek, és föléjük kerüljön a hőszigetelés. A szellőztető gép pedig meleg burkot kapjon. Néhány kép ilyen helyzetről:

Az első képen látszik, hogy a monolit födémen közvetlenül futnak a csövek (erre majd rájön felülről a födémszigetelés), a második képen pedig, hogy a szellőztető gép a meleg födémen "ül", és az egész gépészeti rész egy hőszigetelt házat kapott. Még két kép jó kivitelezésről:

 

Mért értékek - példa 2 (megfelelő kivitelezés):
Kinti hőmérséklet +2°C 
Ház helyiségeiből elszívott meleg levegő hőmérséklete: 22°C
Szellőztető géphez érkező elszívott levegő: 19,5°C (a szellőztető gépnek épített "kuckóban" azért nem éri el a hőmérséklet a "benti" hőmérsékletet, itt lehet némi veszteség)
A szellőztető gép hőcserélője a kinti +2°C-ot 18,5°C-ra tudja felmelegíteni.
A helyiségekbe befújt levegő a légszelepeknél: 20,5°C (mivel a flexi csövek a meleg födémen hőszigetelés alatt VAGY a meleg födémben futnak, ezért tovább melegszik amíg a befúvási ponthoz ér).
Ezek az értékek azt mutatják, hogy jól kiépített rendszer esetén a helyiségekből elszívott elhasznált levegő, valamint az oda befújt friss levegő hőmérséklete szinte megegyezik, alig lesz érezhető a szellőztetés hűtő hatása. Tehát, még egy - részben - padlásra került rendszert is közel tökéletesen ki lehet építeni, és még jobb lesz a helyzet, ha a rendszer minden eleme teljesen fűtött térben van.