2019 novemberében arra jutottunk, hogy egy hővisszanyerős szellőztető rendszer gazdasági (befektetési) szempontból nem térül meg az élettartama alatt. Azonban továbbra is szeretnénk hangsúlyozni, hogy a cél az, hogy az újonnan épített vagy alaposan felújított lakóegységekben is legyen elegendő jó minőségű levegő, továbbá ne legyenek párásodási és penészedési problémák. A mondern épületekben a légtechnikai rendszer nem egy "gazdasági befektetés", inkább egy árnyékoláshoz vagy hűtési rendszerhez érdemes hasonlítani: nem a megtérülése a lényeg, hanem az a komfort növekedés, amit ad.
Ennek ellenére érdekes lehet anyagi szempontból is vizsgálni az energetikai megtakarítást, különösen, hogy az elmúlt időszakban nagy változások történtek az energiahordozók piaci árát illetően.
Az alábbiakban 2019-es cikkünk 2023-as adataival frissített verzióját közöljük. Számításunkban piaci áras energiahordozókkal számolunk! (Áramár: 70 Ft/kWh, Gázár: 79 Ft/kWh, Hőszivattyú tarifa 23,5 Ft/kWh)
A hővisszanyerős szellőztető rendszer úgy juttat friss levegőt az épületbe, hogy az elhasznált levegő hőenergiájának jelentős részét (75-90%-át) visszanyeri. Ez kétségtelenül energiamegtakarítást jelent ahhoz képest, mintha hideg időben az ablakon szellőztetnénk, ott ugyanis nem történik hővisszanyerés, a meleg levegő távozik és hideg levegő érkezik a helyére.
(Ha túl magas a belső páratartalom, gyakorlatilag mindegy, hogy műanyag vagy fa az ablak kerete - így is, úgyis párásodni fog)
A megtérülés számításához meg kell vizsgálnunk, hogy mennyi villamos energiát használ el a szellőztető gép működése során. A számításokhoz vegyünk alapul egy családi házat a következő adatokkal:
- 120 nm hasznos fűtött belső alapterület, 2,6 méteres belmagassággal
- 4 fő lakik a házban
- Budapest külső kerületében található a ház: Az átlagos téli belső hőmérsélet 21,5°C, az átlagos külső hőmérséklet a fűtési szezonban 4°C. A fűtési szezon 4300 óra.
- A szellőztető gép egy Vortice VORT AVEL 350 fali szellőztető gép. Ez prémium kategóriás szellőztető gép; 90% hővisszanyerési hatásfokkal, kb. 0,21 Wh/m3 villamos energia igénnyel alacsony fokozaton járatva.
1. Mennyi áramot fogyaszt el a szellőztető gép télen, működése közben?
A vizsgált épületet 120 m3/h levegővel kell folyamatosan szellőztetni (ez fejenként 30 m3/h friss levegőt jelent, a teljes belső levegőmennyiségre pedig 0,38 1/h légcserét, ami megfelelő).
120 m3/h esetén, 25W-os áramfelvéttel 4300 óra alatt a szellőztető gép 108 kWh áramot vesz fel. Ez nagyjából 7.600 Ft villanyszámlát jelent.
2. Mennyi hőt nyer vissza a szellőztető gép szellőztetés közben?
120 m3/h esetén, 1,2 kg/m3 levegő sűrűséggel és 1010 J/kg°C fajhővel számolva, 4300 óra alatt, figyelembe véve az átlagos külső és belső hőmérséklet közötti 17,5°C eltérést, 90% hatásfok esetén 2740 kWh energiát nyer vissza. Ez fűtési módtól függően kb. 30.000 - 220.000 Ft fűtési költség megtakarítást jelent (1 kWh-nyi fűtési energia előállítása lényegesen drágább gázkazánnal mint pl. hőszivattyúval).
3. Az elhasznált villamos áram és a megspórolt fűtési költség egyenlege
A fenti számítások alapján a hőcserélős szellőztetés a tél folyamán 7.600 Ft villanyszámlát produkál, cserébe a szellőztetésen 35.000 és 220.000 Ft közötti fűtési rezsit spórol meg. Ennek egyenlege nagyjából 25 és 210 ezer Ft között alakul, ennyi tehát az éves megtakarítás a hővisszanyerős szellőztető rendszernek köszönhetően. Megtérül-e egy kivitelezéssel együtt kb. bruttó 1,8 millió Ft-os légtechnikai rendszer évente 25-200 ezer Ft körüli megtakarítás esetén? A válasz továbbra is egyértelmű, ha csak a költségeket vesszük alapul, anyagi értelemben NEM térül meg a rendszer. Aki tehát ezt várja a beruházáskor, az csalódni fog, aki pedig ezzel reklámozza a rendszert, az nem mond igazat. Azért azt hozzá kell tennünk, ha valaki piaci áras gázzal vagy elektromos rendszerrel (de nem klímával vagy hőszivattyúval!) fűt, ott az évi 200.000 Ft körüli megtakarítás már gazdasági megtérülés szempontjából is egész jó beruházás.
4. Konklúzió - Mi tehát az oka, hogy mégis közzéteszünk egy iyen számítást? Miért nem beszélünk ezzel a központi hővisszanyerős rendszerek, azaz saját munkánk ellen?
(Az átszellőztetés után 1-2 óráig megfelelő a házban a levegő. 1000 ppm CO2 felett azonban romlik a koncentráló képesség, kevésbé pihentető az alvás és fejfájást is okozhat a rossz levegő)
Korszerűen felújított, vagy újonnan épített alacsony energiaigényű házak esetén a modern nyílászárók (többszörös gumitömítés, üvegezés), és precízen kivitelezett külső határolóknak köszönhetően megszűnik a filtráció, tehát az ellenőrízetlen szellőzés az épületben. Nincs már huzat az ablakok közelében, nem érkezik friss levegő a házba zárt nyílászárók estén. Energetikailag ez nagyon is jó, mert ezelőtt a hőveszteség igen jelentős része a nem megfelelően légtömör szerkezeteknél jelentkezett. Ugyanakkor ma már, ha nem gondoskodunk friss levegő utánpótlásról, akkor két óra alatt a teljes belső levegő elhasználódik: a CO2 (széndioxid) tartalom az egészségügyi határérték fölé megy, a relatív páratartalom szintén 60% fölé emelkedik. (Az valószínűtlen, hogy a fűtési időszakban éjszaka is két óránként a teljes házat átszellőztetjük.) Tehát egyrészt nem jut megfelelő minőségű levegőhöz a szervezetünk, másrészt a hideg pontokon lecsapódik a túlzott mennyiségű pára, és azonnal megkezdődik a penészedés. Így a szellőztető rendszer megvalósítását elsősorban nem gazdasági szempontból kell mérlegelni, hanem egészségügyi és komfort szempontból.
Kijelenthető, hogy 2019-ben (és főleg 2023-ban) szinte már csak "szándékosan" lehet olyan rosszul építeni házat, hogy megvalósuljon a szerkezeteken a természetes, nem szabályozott szellőztetés. Ilyen hiba lehet pl. a hanyag módon beépített nyílászáró, amely mellett be tud süvíteni a kinti levegő. Másik megelőzési mód, és sajnos még mindig előfordul (teljesen logikátlan módon), hogy a 15-25 cm hőszigetelések és fokozott hőszigetelésű nyílászárók ellen dolgozva "résszellőzőket" építenek be, hatalmas hőhidakat és hőveszteségeket okozva, minimálisan megvalósuló légcsere mellett.
Nem véletlen, hogy Németországban már évek óta, új építésű házak esetén, a DIN 1946-6 szerinti méretezéssel kötelező a szellőztetésről gondoskodni. Hazánkban a szigorodó energetikai követelményeknek való megfelelés talán segíti, hogy minél jobban elterjedjenek a rendszerek. Viszont nagyon érezhető, hogy még mindig nagy a tudatlanság a témával kapcsolatban. Sokan még a frissen végzett építész hallgatók között is "lélegző falakat" próbálnak tervezni, illetve "őseink hagyományát" követnék. Csakhogy őseinknél magasabb a komfortszintünk, és az energiahordozókért is sokkal többet kell már fizetnünk. Márpedig hőszigetelni, légtömören építkezni csak akkor lehet, ha megoldjuk a (lehetőleg hővisszanyerős) szellőztetést is.
